|
Horgászási lehetőségek
Vízi és egyéb sportlehetőségek
A gemenci erdő
A Sárköz
A Völgység
Sióagárd-Leányvár
Szekszárd 2000 éve a bor városa
Múzeumok
|
A programok részletesebb leírását, legfrissebb ismertetőket a
kastély recepcióján találnak. A feltüntetett helyszínekre,
múzeumokra, kiállításokra általában előre be kell jelentkezni.
Minden program után feltüntettünk információs számot, ahol
konkrétan megbeszélhetik a látogatás időpontját, de szívesen
állunk rendelkezésére a programok megszervezésében. Kérem, a
e-mailen jelezzék mely programok érdeklik Önöket!
Horgászási lehetőségek
- Szálkai tó - ponty, amur, süllő, harcsa
- Sió és sárvíz - ponty, csuka, süllő, harcsa,
keszegfélék
- Dunai folyami horgászat Gerjennél és
Bogyiszlón
- Sötétvölgyi horgásztó
- Keselyűsi Holtsió a Gemenci erdőnél
- Fadd- Dombori
Napi jegyek a helyszínen, illetve Szekszárdon a Horgász
Egyesületek Tolna Megyei Szövetségénél megvásárolhatóak.
Jegyárak: átlagosan 1200 Ft/nap
Információ:
Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége
Szekszárd, Rákóczi u. 46. Telefon: 74/312-593
Sióagárdi Horgászegyesület (Budmicz Mátyás)
-Sióagárd, Zrínyi u. 15. Telefon: 74/437-774
Gerjeni Horgászegyesület (Dömötör Zoltán)
Gerjen, Ady u. 1. Telefon: 75/337-07
Vízi- és egyéb sportlehetőségek a környéken
Fadd-Dombori
Szekszárdtól 25 km-re, a Duna 14 km hosszú holtága mellett
található Tolna megye legnagyobb és egyik legszebb fekvésű
üdülőhelye, Fadd-Dombori. A holtág vize fürdésre, vízi sportok
űzésére, horgászatra egyaránt alkalmas. Az egyre népszerűbb
üdülőtelepen szabad és fizető strand is várja a nyaralókat 7 km
hosszan. Kiváló horgász- és csónakázóhely, kajak-kenu pálya,
csónak-, kajak-kenu- és vízibicikli kölcsönző áll a nyaralók
rendelkezésére.
Szálka
Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb
északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan
alakú víztározó jött létre. Ez a tó ma a falu legnagyobb
vonzereje. A tónál strand, kölcsönző található.
Kerékpártúrák a környéken
Részletes kerékpár térképet és javasolt útvonalterveket talál a
panzió információs pultjánál. A környező falvakba, a Gemenci
erdőben, a szekszárdi dombságon érdekes túrákat lehet tenni.
Sétarepülés
A kastélytól 10 percre található Őcsényi repülőtéren előzetes
bejelentkezéssel a repülés sok formája űzhető. Sétarepülés 2
illetve 4 fős gépeken, melyen megtekintheti a festői szépségű
tájat a levegőből.
Információ: 74/496-265
A gemenci erdő
A gemenci erdő nemcsak hazánk, de Európa féltve őrzött kincse, a
Duna- Dráva Nemzeti Park része. Sűrű, ártéri növényzet
varázsolja egyedülállóvá az erdőt, melyet tisztások, kis tavak
és holtágak tesznek még változatosabbá. A buja növényzet
táplálékot és búvóhelyet nyújt az itt őshonos állatfajoknak, a
gímszarvasoknak és vaddisznóknak.
Két éve a WWF segítségével sikerült visszatelepíteni ide az
egykor őshonos, de azóta kipusztult hódot is. A terület jelentős
részét a Duna magas vízállásakor elönti, ezek a területek
jelentik a vízimadarak életterét. Az erdőt legkönnyebben
kisvasúttal fedezhetjük fel, a vonat 30 kilométer hosszúságban
járja be a területet, ahol a kis tisztásokon szarvasokat,
vaddisznókat is láthatunk.
A Gemenci Szabadidőközpont mellett lehet felszállni a
kisvasútra, ugyanitt a gyerekeknek nagy élmény a
kisállat-simogató, a nagyobbak végigjárhatják az erdei
tanösvényt, ahol megismerhetik az erdő természeti értékeit, de a
hagyományos ártéri gazdálkodás is.
A gemenci erdő bebarangolása Kisvasúttal
A vonat naponta közlekedik május 1. és október 31. között 10:30
és 13:20 indulással.
Útvonal: Gemenci szabadidő központ Bárányfok – Duna part –
Bárányfok (20 km)
Menetidő: 2 óra
Indulás és jegyváltás: Gemenci Szabadidőközpont - ajándékbolt
Jegyrendelés és információ: 74/312-552, 74/410-151
Jegyárak: felnőtt: 660- Ft
gyerek, diák, nyugdíjas: 420- Ft
Kirándulás vasúttal és sétahajóval a gemenci erdőt körül
ölelő Dunán
Program:
Indulás kisvasúttal Bárányfokról 10:30-kor. A program résztvevői
a Gemenc Duna-part állomáson hajóra szállnak és 2 órás
sétahajózáson vesznek részt a Gemenci erdő mentén, a Dunán és
vízállástól függően a mellékágakban. A sétahajózás után a
menetrendi vonatokkal lehet visszautazni a kiindulási állomásra,
a Gemenc Szabadidőközponthoz.
Előzetes jelentkezés szükséges.
Jegyárak gyerekjegy 2100-Ft
felnőtt jegy 2700-Ft
Információ: 79/425-356
Kirándulás hajóval a Gemenci Kiránduló Központtól a Dunán
Indulás: Gemenci erdő - zsilip (Gemenci Szabadidőközponthoz
közel)
Jegyvásárlás és információ: Gemenci Szabadidőközpont -
Ajándékbolt
Menetidő: kb. 1.15 óra
Információ: 74/312-552, 30/420-70-10
„Élet az ártéren” bemutató kiállítás
A Duna-Dráva Nemzeti Park Természeti értékeit és a hagyományos
ártéri gazdálkodást bemutató kiállítás a gemenci kisvasút
végállomásánál, a Gemenc Szabadidőközpontnál.
Kirándulás Gemencen – a Bárányfoki tanösvény
Szekszárd határában a Gemenci Szabadidőközpont mellett, a
kisvasúti végállomásról indul Gemenc egyik legismertebb
tanösvénye, amely erdei és vizes élőhelyek mentén vezeti körbe a
látogatót. A táblákon az ártér kialakulásának története, a
növény és állatvilág védett értékei, az egykori ártéri
gazdálkodás jellegzetes vonásai kerülnek bemutatásra.
A gemenci erdőben még számos kirándulási lehetőség, tanösvény
van, melyekről a szálloda információs pultjánál, vagy a gemenci
kirándulóközpontban részletes információt kaphat.
Lovas programok a Gemenci Szabadidő Központ területén
Kirándulás lovas hintóval az erdőben.
Előzetes bejelentkezés alapján, minimum létszám 4 fő, menetidő:
kb. 1 óra
Ára: 1300 Ft/fő
Információ: 20/488-1244, 20/510-6777
A Sárköz
A sárközi népviselet
A magyar népviseletek közül ez a legrégibb formájú, legdíszesebb
és a legdrágább anyagokból készült. A szoknyák anyaga selyem és
bársony, igen gazdagon díszítve. Az alakításban és szépítésben
mindig a sárközi nők vezettek, itt minden stílus, technika és
ornamentika megtalálható. A sárköziek az úri divat, a
takácsmesterek, a délszláv és más környező népek hatásait
befogadták, és önállóan feldolgozták, öltözetük ugyanakkor
megmaradt tipikus paraszti viseletnek: nemek, korosztályok,
családi állapot szerint különbözött, s alkalmazkodott a
különféle évszakokhoz, a munkához és az ünnepnapokhoz.
A férfi viselet ezzel szemben nem nagyon tért el az országostól,
lassabban is változott, és a századforduló idejére
elvárosiasodott.
A lányok minden úrvacsorakor új ruhát kaptak (hatszor egy
évben). A módosabb házaknál akár 20 öltöző ruha is volt. A
gazdag családokban a nők öltözködésükkel fejezték ki a
vagyonukat, ami leginkább a drága anyagokon és a díszeken volt
látható. A ruha árától függött a díszítés. A selymet a
Franciaországi Lyonból, még a gyöngyöt és a pántlikát
Csehországból hozatták.
A Sárköz települései
Decs
Decsi tájház
Egy régi, fehérre meszelt, vertfalú, tornácos házban kapott
helyet az a gyűjtemény, amely a Sárköz hagyományos
lakásberendezését mutatja be. Faragott és festett bútorokkal,
szőttesekkel berendezett tisztaszoba, máztalan és mázas
kerámia-edényekkel ellátott szabadkéményes konyha, a
lakószobában az ablak mellett pedig egy szövőszék is látható,
amelyet működés közben is megfigyelhet a látogató. A további
szobákban teljes népviseleti öltözeteket, és különféle szőtt és
hímzett textíliákat lehet látni, amelyek a szűkebb környékre
jellemzőek.
Sárközi néprajzi, népművészeti gyűjtemény
Decs, Kossuth L. utca 36.
Információ: 30/4190033
Babamúzeum
A Sárköz hagyományait, szokásait, népművészetét babákon bemutató
kiállítás.
Farkas Lászlóné Pál Bözsi néni, decsi népművész által készített
népviseleti ruhákba öltöztetett babák, különféle élethelyzetekbe
beállítva, arányos méretű használati tárgyakkal együtt. Ezen
kívül néhány felnőtt méretű teljes eredeti népviselet is
látható, továbbá hagyományos motívumokkal díszített húsvéti
hímes tojások, festett bútorok, festett népi kerámiák, melyek
mind magukon viselik Bözsi néni keze munkáját. Bözsi néni el is
meséli, mi mire való, milyen szokáshoz kötődik, hogyan éltek a
faluban az emberek régebben, mivel foglalkoztak, hogyan
öltözködtek, hogy szórakoztak.
Felnőtteknek és gyerekeknek népviseleti ruhákba való
beöltöztetés, fényképpel.
Decs, Kossuth L. u. 8.
Információ: 74/495734
Barangolás Bátán
Báta a Sárköz déli peremén fekvő több mint 2000 éves Duna parti
község várja látogatóit.
Czencz János emlékház-múzeumába és leánya Huszákné Czencz
Marietta tojásfestő műhelye
Információ: 74/490-704, 20/528-6289
Szent Vér Templom
Előzetes bejelentkezés alapján a több mint 900 éves Szent Vér
Templom és történelmének bemutatása Bátán.
Információ: 74/460-795, 69/335-020
Tájház, népi ház, bátai népművészet, szövés bemutatása.
Információ: 74/490-558
A Völgység
A Völgység népi tájelnevezés. Csak az 1600-as évek vége óta
vannak írott forrásaink a használatára. Ezt megelőzően, a török
alatt hatalmas terület a szászi nahiéhez, a szászvári várhoz
tartozott. A török alóli felszabadulást követően nádasdi
kerületnek mondották a mai Mecseknádasd várához tartozó
falvakat. A kis Bonyhád (Bohman, Bachnyám, Bonyhan, majd Bonyha)
a középkor óta vásáros hely volt, észak és dél, kelet és nyugat
irányban itt lehetett átkelni a völgyet borító mocsáron.
A több mint 250 év alatt a közigazgatási határok módosultak, így
a hivatalos és a népi körülhatárolás mindvégig eltért. Ma újra
csak történeti-néprajzi fogalom: a történeti Völgység. Határai
patakok, vizek: a Tevel alatt elfolyó Hidasi-víz, Bonyhádnál a
Völgységi patak, Baranya volt hegyháti járásában a Hábi
csatorna, nyugatra pedig a Kapos folyó.
Évszázadokon át, a II. világháború végéig magyar, sváb, szerb
zsidó együttélés és kultúrateremtés jellemezte. Mindez, illetve
a lakosságcserek idején a bukovinai székelyek betelepítése máig
jól megmutatkozik a települések építészeti emlékeiben és
néphagyományaiban is.
A Völgység települései
Bonyhád
Völgység Múzeum
A hagyományos programok tárlatvezetés, előadás, múzeumbaráti kör
mellett könyvbemutatók, vándorkiállítások, és a kézműves
foglalkozások is színesítik a programajánlatot
Nyitva tartás:
Július-augusztus: kedd-szombat 10-16 óráig
Szeptember-június: kedd-péntek 10-16 óráig
Cím 7150, Bonyhád Szabadság tér 2.
Információ: 74/451-342
Grábóc
Szerb ortodox templom és kolostor a XVII. Századból
Az ország egyetlen fennmaradt szerb ortodox kolostortemplomát
1736-41 között építették barokk stílusban. A tornyot 1761-ben
fejezték be. Az ikonosztázt 1768-ban festette Vaszilie
Osztójity.
A templombelső falképei, a stukkók barokk stílusban készültek a
XVIII. század végén: a freskókat 1784-85-ben festették az
újvidéki Andrej Saltist vezetésével. Korabeli berendezése - a
két mellékoltár, a püspökszék, a stallumok, a széksorok -
szintén barokk stílusban készült.
Itt őrzik Szent Borbála egy ereklyéjét.
A templomot és az időközben szociális otthonná átalakított
kolostort 1994-ben a szerb egyház ismét birtokba vehette
A templom előtti szerb ortodox kolostorépület 1787-ben épült
fel, barokk stílusban. Homlokzatát átalakították, műemléki
helyreállítását 1981-87 között végezték. A grábóci szerb
kolostor jelentősége messze túlmutatott a megye határain. Az
egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja
volt. 1585-ben alapították, és innen kezdve 1974-ig, az utolsó
szerzetes haláláig (néhány háborús évet leszámítva) folyamatosan
működött. A kolostor művelődéstörténeti szerepének megfelelően
művészileg is kiemelkedő alkotás.
A kolostor ma ismét használatban van, néhány éve szerb apácák
laknak a kolostorban, Krisztina és Mária nővér. Ők biztosítják a
templom bemutatását is.
Sióagárd-Leányvár
Sióagárd a Sárköz és a szekszárdi dombok találkozásánál fekszik,
jellegzetes népviselettel rendelkezik melyet ünnepnapokon még ma
is magukra öltenek a helybéliek. A falu mellett magasodó
pincefalu, Leányvár több, mint 300 pincéjével várja az
idelátogatót. Népi mesterségek hangulatos műhelyei kereshetők
fel.
Információ: Sióagárdi tájház - 74/437-314
Szekszárdi kirándulás
„Szekszárd 2000 éve a bor városa”
Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók. A város szíve
a Béla tér, melyen az 1805-ben épült copf stílusú templom
található, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb
egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható.
Szemben a pestis járvány szomorú emlékét őrző Szentháromság
szobor.
A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza
keletről zárja le. A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály
tervezte, 1836-ban építették. A belső udvaron kerülnek
bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt
monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. Az épület külső
udvarán található a díszes Borkút, melyből neves alkalmakkor bor
folyik.
Néhány perces sétával a nagy magyar költő Babits Mihály
szülőházához jutunk (Babits u.13.), amelyben emlékmúzeum
működik.
Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret ,
középen a névadó Garay János szobrával. A költő Háry János
alakját emelte az irodalomba, és nem utolsó sorban többször
megénekelte a szekszárdi bort. A tér egyik meghatározó épülete a
Német színház, ahol, az ország egyetlen német nyelvű színháza
működik.
Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház
jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.) melyet báró Augusz
Antal építetett, s ahol Liszt Ferenc 4 alkalommal járt.
Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei született
újjá, ma a kortárs és a klasszikus alkotók kiállításai,
színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne.
Az épület szomszédságában találjuk Wosinsky Mór Megyei Múzeum
tekintélyes épületét. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és
Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos
állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket.
Ha tehetjük érdemes egy pillantást vetni a szekszárdi dombokra a
Kilátóból, melyhez néhány perces utazással juthatunk fel.
Körbetekintve a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó
szőlőterületek éppúgy láthatók, mint a kisvárosi arcát őrző,
megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel.
Múzeumok
„Mézédes emlékeink” - Mézeskalácsos, cukorkakészítő és
Gyertyaöntő Múzeum
Szekszárd, Munkácsy u. 8./a.
Telefon: 74/512-110
Nyitva tartás:
Március 1-től október 31-ig
Hétköznapokon hétfő kivételével 12-18 óráig
Szombat, vasárnap 10-18 óráig
(Egyéni bejelentkezés lehetséges)
Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Szekszárd, Szent István tér 26.
Telefon: 74/316-222
Nyitva tartás:
Október 1-től március 31-ig vasárnap és hétfő kivételével 10-16
óráig
április 1-től szeptember 30-ig hétfő kivételével naponta 10-18
óráig
Belépődíj: Dolgozóknak 200,- Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak
100,- Ft
Ingyenes látogatási nap: szombat
Állandó kiállítások:
A tolnai táj évezredei az őskortól a honfoglalásig
Életmódváltozások Tolnában a 18-20. században
Megelevenedett képek. Egy kisváros a századfordulón
Pincemúzeumi kiállítás: régészeti és fegyvergyűjtemény
Időszaki kiállítás:
"Ruha teszi az embert?"
"Tájak, népek, viseletek Tolna megyében" című kiállítás
Babits Mihály Emlékház
7100 Szekszárd, Babits u. 13.
Telefon: 74/312-154
Nyitva tartás:
október 1-től március 31-ig vasárnap és hétfő kivételével 9-15
óráig
április 1-től szeptember 30-ig hétfő kivételével naponta 9-17
óráig
Belépődíj:
Dolgozóknak 200,- Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 100,- Ft
Ingyenes látogatási nap: szombat
Állandó kiállítás:
-A költő relikviái szülőházában, családjának egykori otthonában.
-Dienes Valéria Emlékszoba
Megyeházi kiállítások
7100 Szekszárd, Béla király tér 1.
Telefon: 74/419-667
Nyitva tartás:
október 1-től március 31-ig vasárnap és hétfő kivételével 9-17
óráig
április 1-től szeptember 30-ig hétfő kivételével naponta 9-15
óráig
Belépődíj:
Dolgozóknak 200,- Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 100,- Ft
Ingyenes látogatási nap: szombat
Állandó kiállítások:
A régi megyeháza világa
Liszt Ferenc emlékkiállítás
Mattioni Eszter festményei és hímeskövei
Esze Tamás emlékszoba
Bogár Tanya
Szekszárd-szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben,
eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény.
(Nyitott kéményes konyha, sárközi tisztaszoba, gazdasági élet
tárgyainak bemutatása.)
Előzetes bejelentkezés szükséges.
Információ: 74/413-177, 30/852-0890
|
